Azt hittem tegnap reggel, hogy Kirkegaard illik a naphoz. Mert ha én Kirkegaard esztétikai stádiumában rekedtem, akkor ő a Don Juan. Aztán kiedrült, hogy az esztétikai stádiumból van hová átlépni, s ez melegséggel töltöttel el a szívemet feladatteljesítés közben. Megérintették a lelkemet ott, ők, mindnyájan. Először csaltak a héten őszinte mosolyt az arcomra, és én ezért olyam, de olyan hálás vagyok. És ez nem álom. Amit pedig álmodtam szintén gyönyörű volt.