Szóval volt itt egy tipológia arról, hogyan vásárolnak a férfiak. Nem osztottam meg veletek, kedves Olvasók, mert úgy éreztem még nem teljes, ahhoz viszont, hogy megértsétek mi történt ma szükségeltetik:

"Imádok nagyáruházba járni, mert nagyon vicces. :)

Ha jól megfigyeljük, tipizálni lehet a férfiakat:

1. Az egyetemista. Szegény pára idővel rájön arra, hogy a ruhái nem mossák ki magukat, s tenni kell az ügyben. Öblítő? Hát az mi? Ez egyébként többszöri személyes tapasztalat. Megyek, kiválasztom a megszokott öblítőt, rám néz a fiú, elkerekedik a szeme, s levesz a polcról egy ugyanolyat. :)

2. Akinek van valakije, s az elküldte vásárolni. Na ő teper, nagyon teper. Pontosan megmondják neki, hogy miből milyet, s mennyit vegyen. Talán még fel is írták, hogy a sok információt egyszerre képes legyen megjegyezni. Persze azt nem találja, de vesz valami hasonlót és/vagy teljesen mást, úgymond "ez biztos jó lesz..".

3. A papucs. Csak szerényen tolja az asszonyka mellett a kocsit. "Jó lesz, drágám?". "Ha neked jó." "

Szóval íme az eddigi három kategória. Ma ismét nagyáruház, s próbálom eldönteni, hogy vajon a K. vagy a M. milániói szósz a megfelelőbb-e. Egyszer csak, mint a szél, bevágódik mellém az egyetmista és leveszi a polcról nagy' türelmetlenül az egyiket. Erre belőlem kiszakadt, hogy "Hűű." Als Bridget Jones. Két magyarázat létezik, ő atipikus, vagy csak egy átlagos egyetmista, aki mindig milániót eszik. Hmm.