A Tisza Lajos körúton úgy van megcsinálva a díszkivilágítás, mintha esne a hó. Nem tudtam nem rá koncentrálni, így csak bámultam ki az ÁJTK ablakából... más csoporttársamhoz hasonlóan...

Aztán sorba álltam kütős kalácsért, láttam h ünnepi díszbe öltözött a városháza is. Eszembe jutott, h már csak egyvalami hiányzik: a hó.

A hóról eszembe jutott gyermekkorom kedvenc téli versikéje:

Szárnya van, de nem madár,
repülőgép, amin jár,
szél röpíti, az a gépe,
í gy ül a ház tetejére.
Ház tetején sok a drót,
megnézi a rádiót,
belebúj a telefonba,
lisztet rendel a malomba.
Lisztjét szórja égre-földre,
fehér lesz a világ tőle,
lisztet prüszköl hegyre-völgyre,
fehér már a város tőle:
fehér már az utca,
fehér már a puszta,
pepita a néger,
nincs Fekete Péter,
sehol,
de sehol
nincs más
fekete,
csak a Bodri
kutyának
az orra
hegye -
és reggel az utca, a puszta, néger,
a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter
és ráadásul a rádió
mind azt kiabálja, hogy esik a hó!

Most meg fahéjs-cukros ízű a szám! Szabad a csók! ;)