Köd. Mise. Napsütés. Apró csoda. Megnyugvás.

A Kárász utcán sétálva eszembe jutott egy mondat, ami rám nem igaz: "Mer' engem eladólyány-koromba se tudtak lámpással lecsalni a pallásró', mikor úgy vót." Mosoly.

"Amikor jelek lepik el a mennyet,
álmunkból kelni itt az óra már.
De ha hozzám jössz, pedig megüzented,
angyalod mégis álomban talál.
Meg akartál rajtam teremni, rossz fán;
Nem voltál rest naponta jönni hozzám.
Ajtóm bezártam. Ágam levetett.
Éjszakámból feléd fordítom orcám:
boríts be, Bőség! Irgalom, hajolj rám!
Szüless meg a szívemben, Szeretet!"