Ma van a volt gimimben a szalagavató. Hivatalos vagyok, így tiszteletemet teszem az egyik legrangosabb eseményen. Ebben a tanévben még nem is jártam ott. A volt osztályfőnököm most új osztályt kapott és az egyik legkedvesebb tanárom osztálya is végzős már. Hihetetlen gyorsan szalad az idő.

Tudom, hogy ha ma belépek ugyanaz a levendula illat fog megérinteni, mint sok éve, amikor először léptem át az épület kapuit. Tudom, hogy ugyanazok az arcok fognak velem szembejönni, mint sok éve, amikor végleg eldöntöttem, hogy Szeged egyik legelitebb gimnáziuma (a Radnóti) helyett az aszódi Evangélikus Gimnáziumot fogom választani.

Mennyivel másképp alakult volna pedig az életem akkor. De semmit nem bántam meg. Butaság, de most kb. ugyanúgy izgulok, mint az első napomon. :)

És mégegy. Az azért nagyon jó érzés, hogy van, aki vigyáz az erkölcseimre. Ha már én néha nem..