Úgy látszik mindenki elhagyott valami a jatéban. G. az iratait, A Tündérkirályfi a táskáját, én meg az eszemet. Széép.

"...majdnem igazi vágy, Egy percig fölénk hajolt, már ment is tovább. Majdnem sikerült már, egy lépés volt csak az ég, Az álmok ködfátyolát te tépted szét"Komolyan nem értem.Ez most jutott eszembe (17:52!!!):-De miért van neked ilyen jó illatod? Ez az az illat, ami...…

never gonna drink again

-Mi lenne ha, ha egyszer csak szembe jönne az ismeretlen a szombati buliból? (persze ez a Tündérkirályfira nem vonatkozik) -teszem fel a kérdést G.-nak tegnap. -Szerintem nagyon zavarba jönnél -válaszolja ő. És mint mindig, most is igaza lett. Délelőtt azt kívántam, bárcsak…

Szinte pillanatra pontosan ismétlődött meg velem az, ami 3 éve. Egy szürke novemberi nap indult el, a várakozásokkal ellentétben igen jól. Éreztem, hogy rendesen kialudtam magam, a suliban is minden jól alakult, és akkor jött egy sms. Egy barát a múltból, aki még mindig…

...de most nagyon utálom a sajtot. Mi van ilyenkor?